„A kátyú az utak használata során és a csapadékos időjárás által okozott erózió miatt létrejövő károsodás az úttest aszfaltrétegén.”

Írja cikkében a Wikipedia.

Időutazás a muzeális utak hálózatán.

Magyarországon a közutak átlagéletkora, mintegy negyven év, gyors időutazás ez vissza az 1970-es évek technikai színvonaláig. Ijesztően magas szám, annyit jelent, ha marad a tendencia, a ma leaszfaltozott utat, megközelítőleg 2060 körül fogják alattunk cserélni. Az ország több pontján a szilárd aszfaltburkolat alapja kockakő, ami pedig azalatt van, talán évtizedekkel korábbi őskövület lehet. Üdv az 1930-as 40-es években. A leterített alap a hőmérsékleti, és csapadékviszonyoknak megfelelően mozog. Emiatt, és az elöregedett burkolat okán, csak Budapesten telente, több tízezer kátyú keletkezhet. Jobb esetben csak anyagi kárt, rosszabb esetben személyi sérülést, vagy halált is okozhatnak. A közutak kezelésének rendjét a 6/1998. (III.11) KHVM rendelet szabályozza.

Útépítés munkálatai 1970-ben. Forrás:sulinet

Minősített úthibák?

Igen. A burkolathibáknak (kátyúk, süllyedések, gyűrődések, közműszerelvények meghibásodása) - az adott út szolgáltatási osztályától függő - forgalombiztonsági szempontból történő besorolását, a javítások megkezdésének időpontját az alábbi táblázat tartalmazza fenti rendelet alapján:

1.fokozatú javítások:

Folyamatosan kialakuló burkolati hibák kijavítása.

A természetes elhasználódás következményeit megszüntető javítások, amelyek az állapotromlás folyamatos kialakulása következtében rendszeres állapotvizsgálat alapján tervezhetők, azonnali beavatkozást azonban nem igényelnek. A pályaszerkezet nem megfelelő teherbírásának kezelését, a profiljavítási feladatokat, a burkolatfelületek elöregedéséből eredő hibák megszüntetését, a kopóréteg hámlások pótlását a mindenkori burkolatállapot alapján kell az éves burkolatgazdálkodási tervben - létesítményjegyzékben - meghatározni és ütemezni.

 2.fokozatú javítások:

A forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztető lokális hibajavítási tevékenységek összessége. A közút jellemző műszaki állapotától eltérő jellegű olyan burkolathibák kijavítása, amelyek az utak használóit, a járművezetőket hirtelen mozgásváltoztatásra kényszerítik, és ezzel balesetet idézhetnek elő. A 2. fokozat szerinti tömeges burkolathibák megjelenése, valamint a hidak és hídnak nem minősülő műtárgyak 2. fokozatú javítási feladatának esetében a javítási időtartamok meghosszabbíthatóak a megfelelő közúti jelzések egyidejű kihelyezése mellett.

„Egyenetlen úttest” a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentő bordákat (küszöböket) alakítottak ki;

Toldozott-foldozott burkolatok.

A szőnyeges módszerrel javított útburkolat (csak az út felső rétege kerül újraaszfaltozásra) általában terheléstől függően 5-10 évig, míg a teljes útcserével végrehajtott javítás 10-15 évig bírja. A foltokban, néhanapján kisipari módszerekkel, csak lapáttal, lábbal a gödrökbe taposott burkolat, jellemzően hetekkel később kipereghet. Ha az úthiba szélein a meglazult burkolatot nem távolítják el, rés alakul ki, a víz beszivárog, és a fagyás miatt bekövetkezett térfogat növekedés, szétfeszíti az aszfaltot.  A futómű, az abroncs a felni károsodása mellett, adott esetben a felverődő burkolatdarabok miatt a szélvédő, vagy a fényezés is megsérülhet.

A kátyúk javítása az úthasználó szempontjából halaszthatatlan feladat lenne. Az üzemeltető szempontjából az időjárási viszonyok, csapadék, fagy, anyagi vagy humánerőforrás hiány miatt erre késve kerülhet sor. Ne bosszankodjunk feleslegesen a mellékutakon huzamosabb ideig meglévő kátyúk miatt, a főútvonalak elsőbbséget élveznek. Hogyan lehet elkerülni a kátyúk okozta kárt? Bölcsességet szólva mondhatjuk; mindig az út és a látási viszonyoknak megfelelően vezessünk!  Aham…. Egy kedves közlekedő autóstársunk hibája miatt végrehajtott manővert követően, a legnagyobb óvatosságunk ellenére is megtörténhet a baj.

Mit tegyünk, ha mégis baj történik?

A legtöbb esetben a gyárilag jól tervezett alkatrészek, „feldolgozzák” az úthibát. Ha nem, a lehető leghamarabb álljunk meg olyan helyen, ahol a közlekedés más résztvevőjét nem zavarjuk, akadályozzuk, vagy veszélyeztetjük! A megállás elodázása további károkat, vagy balesetveszélyes helyzetet teremthet.

Győződjünk meg arról, hogy keletkezett-e kár az abroncson, felnin, futóműben. Károsodott-e a karosszéria, a szélvédő, üzemszerűen működnek a világító fényjelző berendezések, a kormány és a fékberendezés. Alattomos hiba, ha kapunk egy lassú defektet, vagy valamilyen folyadék, szivárgásnak indul, repedt felnivel hajtunk tovább. Ne feledjük, csak a biztonságos közlekedésre alkalmas járművel vehetünk részt a forgalomban!

forrás:avtoz.net

Sérülés esetén értesítsük a Rendőrséget. Lehetőség szerint előzzük meg a további károk keletkezését, segítsünk a többi közlekedőn, hogyan? Amennyiben lehetőség van rá, helyezzünk a kátyú elé kellő távolságban, jól látható módon elakadás jelző háromszöget!

A káreseményről magunk is készítsünk felvételeket. Ahogy a baleseteknél már korábban írtam, célszerű az úthiba méretének igazolására, gyufásdobozt, bankkártyát, öngyújtót a burkolati hiba, vagy a rongálódás mellé helyezni, ezzel később igazolni tudjuk a pontos méretét a kárt okozó kátyúnak, vagy a sérülésnek.

Készüljön a kátyúról, és a sérülésről is felvétel, illetve egy úgynevezett áttekintő felvétel is, mely a helyszínt a haladás irányából mutatja. Lehetőleg olyan módon, hogy a jármű hatósági jelzése is látható legyen.  

Ha van segítőkész tanú, jegyezzük fel az adatait, vagy keressünk térfigyelő kamerát a közelben. Ha volt tanú, aki együttműködött, vagy van kamera, e tényekről tájékoztassuk a kiérkező rendőrt. Közöljük azt is, miért nem vettük észre, vagy miért nem tudtuk kikerülni az úthibát. Ennek döntő szerepe lehet a kártérítés összegének kifizetésekor.   

A lehető leghamarabb, írásban fénykép melléklettel jelezzük a közút kezelője felé a káreseményt. Mikor, hol, mi, kivel, és hogyan történt. Milyen sérülés keletkezett, mennyi a várható költség, hol tekinthető meg a sérült alkatrész, vagy a jármű. Ki a tulajdonos, az üzembentartó, ki volt a járművezető.

forrás:Magyar Posta